A munkavédelmi kesztyűket alkalmazásuk alapján az alábbi csoportokba osztjuk:

• mechanikai hatás ellen védő kesztyűk (EN 388)
• vegyi anyagok hatása ellen védő kesztyűk (EN 374)
• vegyi és mechanikai hatások ellen védő kesztyűk (EN 388)
• meleg ellen védő kesztyűk (EN 407)
• hideg ellen védő kesztyűk (EN 511)
• elektromos feszültség hatása ellen védő kesztyűk (EN 60903)
• bakterológiai fertőző hatás ellen védő kesztyűk (EN 455)
• vágás ellen védő kesztyűk (EN 1082)
• rezgés ellen védő kesztyűk (EN 30819)
• hegesztéskor fellépő sugárzások hatása ellen védő kesztyűk (EN 407)

Kiemelt hozzáértést igényel a vegyi anyagok ellen védő kesztyűk kiválasztása, ezeket főként az alábbi anyagokból gyártják:

• természetes latex vagy szintetikus gumi
• PVC (poli-vinil-clorid)
• PVA (poli-vinil-alcohol)
• nitril
• neoprén
• kloropén
• butil
• kevert (nitril-latex, nitril-butadién-gumi (NBR), neoprén-latex stb.)

A védelmet nyújtó kesztyű megjelenhet önállóan anyagában, valamint hordkesztyűre mártott kivitelben is. A hordkesztyű anyaga is többféle lehet:

• pamut (cérna)
• bolyhosított pamut
• frottier
• kevlár
• jersey

Ezek a kombinált kesztyűk magasabb komfortérzést nyújtanak viselőjüknek, felszívják az izzadságot, fokozzák a mechanikai hatások elleni tűrőképességet.

A védőkesztyűk célszerű kiválasztásánál a kesztyűt a fő ártalmaknak megfelelően a mellékártalmak figyelembevételével határozzák meg. Az ártalmak lehetnek:

• mechanikai (kopás, vágás, nyírás, szúrás),
• ipari és háztartási mosószerek,
• savak-lúgok,
• olajok, zsírok, szénhidrogének,
• alifás oldószerek (nem ketonos),
• aromás oldószerek (ketonos).

Ezek közül előre könnyen meghatározható ártalomnak számít a mechanikai hatás, savak-lúgok hatása, olajok-zsírok (szénhidrogének) hatása. Ezeknél jóval nehezebb a szerves oldószerek, szerves vegyi anyagok, vegyi keverékek okozta hatások kivédése. A kesztyűk egy része bizonyos vegyi anyagokat kitűnően elvisel, mások azt igen rövid időn belül használhatatlanná teszik. Ekkor a meginduló átszivárgás által az átjutott vegyi anyag a kézzel érintkezésbe kerül, és mivel ezek közül sok bőrszárító, allergén, kalcinogén (pl.: benzol, toluol) hatású, így bőrkárosodást, sőt a vegyszerek egy jelentős része rövid időn belüli mérgezést (kontakt mérgezés) is okozhat.

A helyes védőkesztyű kiválasztásának menete így a következő: pontosan meghatározni az ártó tényezőket, ezen belül a vegyi anyagok pontos típusát, ehhez táblázatból kiválasztani az ide legmegfelelőbb kesztyű típust és a kezdeti hordás tapasztalatai alapján a várható biztonságot nyújtó kihordási időt.

Soha ne alkalmazzunk bizonytalan eredetű, minősítéssel nem rendelkező, azonosíthatósági jelekkel el nem látott védőkesztyűt, és amennyiben a munkát végző cégnél nincs belső szakember a vegyi anyagok meghatározását illetően, akkor mindenképp ajánlatos szakvéleményt készíttetni a szükséges vizsgálatok terén illetékes cégekkel, majd az eredmények birtokában szakembert vagy szakcéget felkérni a megfelelő védőeszköz kiválasztására.