Ha valaki naponta 85dB-nél zajosabb környezetben tartózkodik, hallásvédőre van szüksége. A zaj a legbelső hallássejtekre hat, melyek károsodása visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan jellegű. A hallást biztosító hallószervek zaj hatására nem mutatnak semmiféle fájdalmat (kivéve a fájdalomküszöböt megütő zajok esetén, az viszont már sokszorosan meghaladja a megengedett zajhatást!), sőt a folyamatos zajhatás korai szakaszban érzékszervi károsodást sem mutat, hanem idegesség, a koncentráló képesség csökkenése, fejfájás lép fel. Hosszabb időtartam alatt ugyanazon zajhatás mellett meg lehet szokni a szervezet védekező képességének eredményeként a kellemetlen, károsító zajokat, ennek az idegrendszeri alkalmazkodó folyamatnak azonban súlyos ára van: a hallás csökkenése.
Kétségtelen, hogy a védőeszközök viselése közül talán az egyik legkényelmetlenebb viselet a hallásvédő eszközöké. A dolgozók körében is ez szokott a legnagyobb ellenállásba ütközni. Füldugóknál a nyomást-feszülést hozzák fel indokként, fültokoknál a szorítást kifogásolják. Természetszerűleg a füldugóknak van bizonyos feszítő hatásuk, hiszen a fülbe beledagadva vagy belefeszülve tudják elzárni a hallójáratot, míg a fültokoknak bizonyos záróerővel kell rendelkezniük, hogy a fület körülvevő fejvonalon megfelelően elzárják a zaj útját. A munkáltató akkor jár el célszerűen, ha az első kiválasztásnál az érdekeltet hagyja válogatni, kipróbálni a hallásvédő lehetőségeket, ekkor ugyanis - mivel önmaga választotta - talán szívesebben hordja is a dolgozó a kiválasztott eszközt.
Az MSZ-EN 458 szabvány a következő zajvédő eszköz-típusokat különbözteti meg:
zajvédő vatta
hallásvédő füldugók
zajvédő fültok
védősisakra szerelhető zajvédő fültok
zajvédő sisak
Füldugók, vatták viselésének előnyei:
kicsik, könnyen viselhetők
könnyen használhatók más egyéni védőeszközzel együtt
a fültokoknál kényelmesebbek meleg, nedves munka területeken
megfelelőek a zárt (szűk) munkaterületeken
lágyak, ezért nem sértik a hallójárat belső felületét
Füldugók, vatták viselésének hátrányai:
az illesztésük a fültokoknál több időt igényel
nehezebb helyesen behelyezni és kivenni őket
használatuk jó higiéniai gyakorlatot igényel
használhatósági idejük korlátozott (nehezen tisztíthatók, használat után eldobandók)
kevésbé láthatók, nehezebben figyelhető meg a használatuk
Fültokok viselésének előnyei:
kisebb a csillapítás szórása a füldugókénál
olyan kialakításúak, hogy egyetlen méret a legtöbb fejnagysághoz illeszkedik
könnyen láthatók messziről
ritkábban helyezhetők fel rosszul vagy veszíthetők el
kisebb fülfertőzéseknél is használhatóak
Fültokok viselésének hátrányai:
nehezebbek
kényelmetlenebb a más védőeszközökkel való egyidejű használatuk
kevésbé alkalmasak zárt (szűk) munkahelyeken
A zajvédő sisakok az igen magas zajszintek elleni védelemre a legalkalmasabbak, mivel a csontvezetéses hallást is képesek csökkenteni, valamint leeső tárgyak ellen fejvédelmet is biztosítanak.
Javasolható a kiválasztás során, hogy csak azokat az eszközöket vegyük biztonságosan alkalmazhatónak, melyeknél a gyártó feltüntette a szabványos oktávsávokban a zajcsillapítási értékeket dB-ben. A szabványos oktávsávok geometriai középfrekvenciái 125, 250, 1000, 2000, 4000 illetve 8000 Hz. Mindegyik típusú zajvédő fültok egyedi jellegű frekvenciafüggő zajvédelmi karakterisztikával rendelkezik. Alapelv, hogy mindig az adott zajszint által meghatározott optimális zajcsillapítási értékű és kényelmes egyéni zajvédő eszközt alkalmazzuk. Alacsony frekvenciájú zajforrásnál (húzógépek, döngölők stb.) általában magas kagylófelépítésű fültokok az optimálisak, míg a magas frekvenciájú zajforrásoknál (vágógépek, magas fordulatú kéziszerszámok) az alacsony kagylófelépítésű fültokok is megfelelő védelmet biztosítanak.
Jól választott hallásvédő esetén a 100%-os viselési idő kívánt hallásvédelmet nyújt, a 99%-os viselési idő (akár napi 5 perces kihagyás esetén is) jelentősen csökkentheti a hallásvédelmi hatást, a 90%-os viselési idő esetén már nem számíthatunk biztos hallásvédelemre!